Részlet a könyvből:

A szobámban egy fiatalasszony zokogott. Arcát vörösre sírta, szeme egészen bedagadt. Már a második zsebkendőért nyúlt és alig tudta kinyögni: Nem is hittem, hogy ennyire fájni fog.

Férje éppen házaséletük lesújtó tapasztalatairól számolt be nekem. A részletek nagyon intimek és megalázóak voltak, hangja többször is elcsuklott. Mikor felesége sírni kezdett, a benne levő feszültség olyan fojtogatóvá vált, hogy levegő után kapkodott, hogy folytatni tudja. Szavai fájdalmas valóságot tükröztek és annyira jellemzőek a modern amerikai társadalomra, hogy észre sem vettem és érzelmileg már velük éltem tovább az eseményeket.

Az érzelmek annyira felforrósodtak, hogy szünetre volt szükség. Amikor a házaspár elhagyta a szobát, szívemből kitört a sóhaj: Hogyan engedheti meg magának ez a két nagyszerű ember, hogy ennyi fájdalmat okozzon egymásnak?

Gondolatban felidéztem első három beszélgetésünket, amikor választ próbáltunk találni kérdéseikre. Nem olyan házaspárról van szó, akik öröklött hibáikat a szülői házból hozták magukkal. Környezetükben olyan fontos szerepet töltöttek be, hogy nem mertek a közelben házassági tanácsadóhoz fordulni, nehogy problémáik a figyelem középpontjába kerüljenek, s ezért látogattak meg engem hetente, több mint száz kilométert utazva.

Mindkettőnek sikerei voltak mind a családi, mind a társadalmi életben. Másodéves egyetemisták voltak, amikor találkoztak. Megismerkedésük után három és fél évvel házasodtak össze. Később a fiú jogot tanult, a lány pedig iskolában tanított. Mindkét család lelkesen támogatta házasságkötésüket. Milyen más volt ez a mostani beszélgetés, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a jegyességük alatt meglátogattak! Emlékszem még, mennyire meghatott, ahogy a lány felnézett a fiúra.

Nagyon beszédesnek tartotta. Leginkább talán éppen az vonzotta a fiúhoz, hogy olyan könnyen tud másokkal kapcsolatot teremteni. Órákat beszélgettek bármilyen témáról. A fiú annyira megértőnek látszott. A lány nagyon megbízott éles eszében és döntési képességében. Az iskolában több tisztséget is betöltött, és a lány büszke volt barátságukra.

Amikor Jimnek eszébe jutott az első szerelem időszaka, szeme csillogott a kellemes emlékektől. Sokat mesélt arról, hogy milyen büszke volt és milyen jól érezte magát a lány társaságában. Nagyra becsülte és csodálta a lány véleményét tulajdonképpen bele sem fogott semmibe anélkül, hogy ki ne kérte volna a tanácsát. Tetszett neki Betty humorérzéke és sokat nevettek együtt. Büszke volt menyasszonya nőiességére is.

Számtalan jel mutatta, hogy az esküvő időzítése és házasságuk megtervezése is bölcsességről és gyakorlati érzékről árulkodik. Mindehhez járult az is, hogy mindketten aktív keresztyének voltak. Mindkettőnek volt személyes kapcsolata Jézus Krisztussal. Egy ideig a fiú komolyan foglalkozott a gondolattal, hogy biblaiiskolába megy, a lány nagyon szerette gyülekezetét.

A példás kezdetet azonban nem követte tündérmesébe illő folytatás. Viszály tört ki köztük és egyre többször bántották meg egymást. Ahogyan teltek a hónapok, és a hónapokból évek lettek, életük egyre jobban összekuszálódott. A szülők, a gyerekek, a szexuális problémák, az állásváltoztatások, a csalódások.
Átvehető Budaörsön, vagy Budapesten a XIII.kerületben. Igény esetén postázom.