A léleknek rengése
(Válogatott versek 1933-1988)
Szép állapotban.
Eredeti nevén Hack Győző az első világháború kitörése évében születik, 1914. november 13-án Gyomán.
Édesapja, Hack Vilmos, mesterlegényi vándorútján Poprádfelkáról – ahol papírszakértői képesítést szerzett – Gyomára kerül, letelepül, megnősül, és a Kner Nyomdában papírraktáros. Gazdag, kétnyelvű könyvtárat (magyar–német) állít össze, ezzel alapozza meg fia tájékozódását, későbbi széles körű műveltségét irodalomban, filozófiában.
A család 1920-ban Pestre költözik. Iskoláit Hack Győző a fővárosban járja. 1938-ban kézhez kapja építészmérnöki diplomáját. Szabad idejében saját kedvtelésére ír, de az irodalmi életben nem próbál bejutni. Az ebben az évben készült regényét, a sokszorosított formában terjesztett Veszélyes fordulatszámot a hatóság elkobozza. 1943-ban a Csodák országa, Hátsó-Eurázia c. regényét is lefoglalják, őt pedig felségárulásért elítélik.
1945-től újra publikál, de 1949-ben kizárják az Írószövetségből. 1950-ben két és fél év börtönbüntetést kap. Szabadulása után építészmérnökként dolgozik, műfordításból tartja fent magát. 1956-ban elhagyja az országot. 1957-től haláláig Londonban él.
Nem öröm szembesülni a Határ Győző-problematikával. Nem öröm, ha vele készült interjút olvasok, ha újra és újra eszembe juttatja, képtelen vagyok mit kezdeni száz körüli kötetre rúgó életművével. Ami azonnal két gonosz tételt rángat elő:
1. Valami baj lehet az irodalomközvetítéssel, a csatornázás nem működik az alkotó és a fogyasztó közt, ha a kiadók a Magyarországon megjelent köteteket sem képesek megfelelő hatékonysággal reklámozni (vagy pedig csak illemből adják ki az aktuális támogatás felhasználással, kész);
2. Velem is gond lehet, ha maga a tény, hogy itt egy százkötetes magyar író, aki Ferenc József királysága idején született, él, mesél, mindent tud, amit tudni fontos az elmúlt zavaros kilencven évből, és ez nem izgat fel eléggé.
De mit lehet tenni?
A Határ-kortárs Faludyt sikerült áruvá konvertálni. Ő is sokat tud az elmúlt évszázadból.
Harmadik változat – kint, bent, középen – Ferdinandy György különös világának beültetése a kortárs magyar irodalomba – időigényes. Kockázatos. Hát – nem tudni, mit és hogyan. Meglehet, az irodalom egyszerűen a helyére talál.
Pedig Határ Győző kifejezetten érdekes figura kacsafarok bajuszával, ezer évével, könyvtárával, ínyencségeivel.
Félarasznyi a mérföldes életrajzból:
A Markó utcai Főreálban érettségizik (1933), majd a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán szerez diplomát (1938). Univerzális tehetség lévén, tanulmányai közben a Zeneakadémiára is jár, ahol – többek között – Kodály Zoltánt hallgatja. Mint szigorló mérnök, két éven át dolgozik Hajós Alfréd mellett, majd végzése után négy esztendeig a Közmunkatanácsnál áll alkalmazásban, Borbíró Virgil irodájában. Már írja első regényeit, anélkül, hogy publikálásukra reménye lenne. 1943-ban részt vesz egy államellenes szervezkedésben; május 1-jén összeesküvés vádjával letartóztatják, műveit bűnjelként lefoglalják. A Haditörvényszék felségárulásért halálra ítéli; majd ezt – többszöri, hosszan tartó fellebbezés után – 12, végül 5 évre mérséklik. Sátoraljaújhelyi raboskodása idején átéli az 1944. március 22-i fegyházlázadást; ezt követően büntetőszázadba sorolják be, de 1944 késő őszén sikerül megszöknie. Budapesten a Wallenberg-házban talál állást és menedéket.
