1913: ez az a pillanat, amikor a korszak virága teljében van, az az év, amikor minden lehetségesnek tűnik. A ragyogó kezdetben azonban már felsejlik a hanyatlás. 1913-ban az irodalom, művészet és zene tudja már, hogy az emberiség elveszítette ártatlanságát. Az irodalom, művészet és zene a végletekig elmegy, mintha már nem is lenne holnap. Proust az eltűnt idő nyomába ered, Malevics négyzetet fest, Gottfried Benn beleszeret Else Lasker-Schülerbe, Kirchner megfesti a metropolis arcát, Stravinsky és Schönberg hallatlan botrányokat okoz, Essenben megnyitják az első Aldi-szupermarket prototípusát, Milánóban az első Prada üzletet. Duchamp biciklikereket szerel egy hokedlire, egy 15 éves, Bertolt Brecht nevű tanuló egy augsburgi diáklap főszerkesztője lesz – Münchenben pedig egy Adolf Hitler nevű levelezőlap-festő akkurátus városképeit árusítja.

Florian Illies könyve lélegzetelállító képet rajzol arról a páratlan évről, amelyben a hosszú 19. század nekicsattan a rövid, háborúkkal és szélsőségekkel terhes 20. századnak, s a felfestett nagyszabású panorámával eleven jelenné varázsolja az 1913-as évet, a virágzás pillanatát és a hanyatlás nagymiséjét.