„Félrevonták élők és holtak világa között az átlátszó függönyt…és az ősök ott tolongtak szeretteik körül, engeszteltek, csúfolódtak, helyeseltek, cáfoltak, és otthagyták gyermekeik lelkében a bizonyosság puha iszapját. És amikor vége lett, elillant a kétely köde, és a dolgok helyrezökkentek, mintha kificamodott ízületet raknának helyre.” A kivételes szépségű afrikai lány, Beauty és családja történetén keresztül Debbie Taylor bevezeti az olvasót Zimbabwe falvainak életébe. A regény egyszerre a képzelet szülötte és megtörtént esetek krónikája egy olyan világban, ahol mindent varázslat vesz körül, s ahol a születés csodáját túl korán beárnyékolja a halál. Évszázados, vakon tisztelt hagyományok feszülnek szembe a lassan teret hódító civilizációval, az „egy rész orvosság, egy rész lélektan, egy rész fohász” gyógymód a korszerű klinikai kezeléssel, s ebben a harcban a halott ősök szellemhangja gyakran bizonyul még erősebbnek. E változó világban csak egyvalami állandó: az életet adó, védelmező anyák szakadatlanul ismétlődő csodája.