Kaliforniában élő kortársunk, Liza Dalby amerikai antropológus nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elszegődött – gésának.
Élményeinek foglalata két dokumentumkönyve, a Cseresznyevirágok hölgye és a Kimonó. Az Arthur Golden Egy gésa emlékiratai című könyvéből készült Spielberg-filmnek is konzultánsa volt, majd nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy a Japánról való bőséges ismeretei alapján regényt írjon.
Méghozzá nem is akárkiről, hanem Muraszaki-sikiburól, a 11. században élt udvarhölgyről, a mai napig is leghíresebb japán irodalmi alkotásnak, a Gendzsi regényének szerzőjéről.
Dalby a Gendzsinek, korabeli dokumentumoknak, valamint Muraszaki-sikibu fennmaradt naplójának és verseinek felhasználásával alkotta meg Muraszaki történetét.
A legendás hírű írónő első személyben meséli el életét, meglepően modern szemlélettel – és tökéletes korhűséggel. Megelevenedik a korabeli Japán, a császári udvar életének intrikáival, politikai és szerelmi cselszövéseivel; költői képek váltakoznak humoros epizódokkal, és bőséges ízelítőt kapunk a kornak a japán-kínai metszetek képvilágára emlékeztető költészetéből.