Kezdőlap | Ajánlók | Kívánságkosár | Eladóink | Kereső | Könyvrendelés
Facebook Twitter Pinterest




Kelet, nyugat
Salman Rushdie
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 1999
Fizetés lehetséges módjai: átutalás, személyes átvétel, futárszolgálat
3500 Ft
A Könyvmegálló egy olyan közösségi oldal, ahol bárki ingyen regisztrálhat és díjmentesen adhat-vásárolhat könyveket. Ha a terméklapon látott információk alapján úgy döntesz, szeretnéd megvásárolni a könyvet, töltsd ki szállítási adataidat és kattints a 'Megveszem' gombra. Ezután a rendszer automatikusan elküldi neked az eladó adatait, az eladót pedig értesíti a megrendelésről, így fel tudjátok egymással venni a kapcsolatot.
Ha vásárlás előtt kérdezni szeretnél a termékkel kapcsolatban, az 'Üzenek az eladónak' gombra kattintva ezt is megteheted. Üzeneteidet az 'Üzeneteim' menüpontban olvashatod el.
Leírás

Kelet, nyugat

Új állapotban.

Szépségesen költői és bájos írások gyűjteménye Salman Rushdie első novelláskötete. Mintha varázsszőnyegen utaznánk a három ciklusra osztott kilenc elbeszélésben föltáruló korok, helyszínek és események között, melyek látszólagos különbözősége és esetlegessége végül egységes egészet alkotva a kizárólagosság, a tiszta faj, a tiszta kultúra és a tiszta vallás elméletei ellen, a kulturális és vallási pluralizmus szükségessége mellett érvel. A „Kelet” az Angliában élő, ismeretlen vőlegényhez készülő szépséges pakisztáni lány, valamint egy ravasz özvegyasszony által megigézett riksásfiú esetét beszéli el, míg a pénzkölcsönző tragikomikus története a mágikus realizmus gyöngyszeme. A „Nyugat” Tristam Shandy stílusában mesél a Hamlet udvari bolondjának hányattatásairól, a felszínes örömökből kiábrándult, a konkrét és absztrakt „otthon” után vágyó fogyasztói társadalomról, és a dicsőséget már-már szerelmes hevülettel kívánó Kolombuszról. A „Kelet, Nyugat” a két világ szintézise, melyben az Indiából bevándorolt narrátor egy vörös hajú walesi őrültet tisztel guruként, a magukat Star Trek-hősöknek képzelő indiai diplomaták szikh szélsőségekseket üldöznek, a kötet témáit összegző zárótörténet, az idős dada és az egykori sakknagymester megkapó románca pedig szorosan összefonódik egy tinédzser fiú – Rushdie – férfivá érésének történetével. A szerző, miként az olvasó, előbb az egyik, majd a másik világhoz húz, végül azonban nem hajlandó választani. „De nekem is kötelek vannak a nyakamon, a mai napig kötelek vannak rajta, húznak erre és arra, Keletre és Nyugatra, a hurkok szorulnak parancsolóan: válassz, válassz. Ugrálok, horkantok, nyerítek, ágaskodom, rugdosok. Kötelek, nem választok köztetek. Lasszók, pányvák, egyikőtöket sem választom. Halljátok? Nem választok.” Az 1947-ben Bombayben született, két anyanyelvű (angol és urdu) Salman Rushdie 1981-ben vált világhíressé. Az éjjfél gyermekei című – García Márquez Száz év magány-ához hasonlított – regényével, amely magyarul is megjelent, akárcsak következő műve, a Szégyen és meseregénye, a Hárun és a Mesék Tengere. Az Angliában élő írót 1989-ben Sátáni versek című könyve miatt iszlám fundamentalisták halálra ítélték, s a regényt nyilvánosan elégették.

Szépségesen költői és bájos írások gyűjteménye Salman Rushdie első novelláskötete. Mintha varázsszőnyegen utaznánk a három ciklusra osztott kilenc elbeszélésben föltáruló korok, helyszínek és események között, melyek látszólagos különbözősége és esetlegessége végül egységes egészet alkotva a kizárólagosság, a tiszta faj, a tiszta kultúra és a tiszta vallás elméletei ellen, a kulturális és vallási pluralizmus szükségessége mellett érvel. A „Kelet” az Angliában élő, ismeretlen vőlegényhez készülő szépséges pakisztáni lány, valamint egy ravasz özvegyasszony által megigézett riksásfiú esetét beszéli el, míg a pénzkölcsönző tragikomikus története a mágikus realizmus gyöngyszeme. A „Nyugat” Tristam Shandy stílusában mesél a Hamlet udvari bolondjának hányattatásairól, a felszínes örömökből kiábrándult, a konkrét és absztrakt „otthon” után vágyó fogyasztói társadalomról, és a dicsőséget már-már szerelmes hevülettel kívánó Kolombuszról. A „Kelet, Nyugat” a két világ szintézise, melyben az Indiából bevándorolt narrátor egy vörös hajú walesi őrültet tisztel guruként, a magukat Star Trek-hősöknek képzelő indiai diplomaták szikh szélsőségekseket üldöznek, a kötet témáit összegző zárótörténet, az idős dada és az egykori sakknagymester megkapó románca pedig szorosan összefonódik egy tinédzser fiú – Rushdie – férfivá érésének történetével. A szerző, miként az olvasó, előbb az egyik, majd a másik világhoz húz, végül azonban nem hajlandó választani. „De nekem is kötelek vannak a nyakamon, a mai napig kötelek vannak rajta, húznak erre és arra, Keletre és Nyugatra, a hurkok szorulnak parancsolóan: válassz, válassz. Ugrálok, horkantok, nyerítek, ágaskodom, rugdosok. Kötelek, nem választok köztetek. Lasszók, pányvák, egyikőtöket sem választom. Halljátok? Nem választok.” Az 1947-ben Bombayben született, két anyanyelvű (angol és urdu) Salman Rushdie 1981-ben vált világhíressé. Az éjjfél gyermekei című – García Márquez Száz év magány-ához hasonlított – regényével, amely magyarul is megjelent, akárcsak következő műve, a Szégyen és meseregénye, a Hárun és a Mesék Tengere. Az Angliában élő írót 1989-ben Sátáni versek című könyve miatt iszlám fundamentalisták halálra ítélték, s a regényt nyilvánosan elégették.

Több