Tudjátok, hol keressétek a Panda csillagképet? Az Orion és a Nagy Medve mögött. Nem látjátok? Biztosan eltakarja a Tejút-rendszer. Pedig éppen rajtakaphatnátok a három barátot, Liliánt, Bandut és Csimut, akik most repülnek át háromemeletes bolygójukról a Szaturnuszra, ahol egy kicsit megpihennek, mielőtt landolnának a Földön.
De a nagy űrszáguldásban 100 millió évet ugrottak vissza az időben, amikor még csak dinoszauruszok és sárkányok, meg mindenféle grandiózus lények laktak itt. Művészi énekük elkápráztatta a három szökevényt. De szökevények ők egyáltalán, vagy gyerekek, akik egyszerre álmodják, hogy ők űrlények? Mi ez a csodálatos, többdimenziójú látomásos ének?

Vörös István költői és drámaírói tehetsége, kedve, tudása egyszerre tobzódik ebben a játékban. A történet drámai pillanatokat rögzít hol a hősi énekek, hol a verses mesék hangján: elpusztul egy világ, de rögtön ott, a szemünk láttára teremtődik meg a másik, jönnek az emlősök, vagyis feltalálták a tejet, az utolsó élő dinók között már ott kell léteznie azoknak, akik helyettük élnek tovább. A világ, a Föld, az élet szakadatlan változás. Bódi Kati egyszerre mesés és groteszk rajzai teljesítik ki az idő- és űrutazást.