A fuzzy logika és halmazok alapötlete 1965-ből, a kaliforniai Berkeley-n tanító Zadeh-től származik. Eszerint az emberi gondolkodásmód sokkal jobban modellezhető olyan fogalmakkal, amelyeknek nincsenek éles határaik, ahol az átmenet egy tulajdonság megléte és nem megléte között folytonos vagy homályos (angolul: fuzzy). A fuzzy logika és a fuzzy szabálybázisokon alapuló approximációs modellek és irányítás a „soft computing” legfontosabb területe.

A könyv első részében bevezetést nyújt a fuzzy logika és halmazok alapjaiba, különös tekintettel a műveletek tulajdonságaira és kapcsolódására a Boole-algebrai műveletekhez, majd részletesen tárgyalja a fuzzy relációk témáját, s ezen belül a kompozíció, hengeres lezárás stb. kérdését.

A második rész a szabályalapú modelleket tárgyalja: a CRI-, Mamdani- és Larsen-modell, valamint Takagi–Sugeno- és Sugeno-modellek lényegét és egymással való kapcsolását. Ismerteti a modellek explicit függvényeit, és kitér az univerzális approximációs tulajdonságra és ennek kapcsolatára a Kolmogorov-tétellel. E rész lényegi alkotója a szabályinterpoláció kérdése, valamint a modelltranszformáció és modellredukció algoritmusai.

A kötetet néhány alkalmazási példa zárja.