A világegyetem születése

Jó állapotban.

A végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk a Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokra?
De a végtelen az a hely is, ahol olyan dolgok történnek, amelyek nem történnek meg. A végtelen Világegyetemet mindenféle furcsa paradoxonok és fantáziák jellemzik. Ha Világegyetemünk végtelen, akkor talán mindenkinek végtelen számú másolata ebben a pillanatban éppen ezt a mondatotolvassa egy ugyanilyen bolygón valahol a Világegyetem más részein. Milyen egy olyan világegyetemben élni, ahol semmi nem eredeti, ahol örökké lehet élni, ahol bármit meg lehet tenni, és meg is tesznek, újra meg újra?
Ilyen mély kérdések merülhetnek fel bennünk a végtelen kapcsán. A történelem folyamán a végtelen régebben veszélyes fogalom volt. Sokak veszítették el életüket, szabadságukat vagy karrierjüket pusztán azért, mert beszéltek róla. A végtelen könyv végigvezeti az Olvasót ezeken a veszélyes gondolatokon, és a különös válaszokon, amelyekkel a tudósok, matematikusok, filozófusok és teológusok kísérelték meg ép elménk megőrzését.
John D. Barrow a cambridge-i egyetem alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszékének matematikus kutatója. Több sikerkönyv fűződik a nevéhez, például a Theories of Everything (Mindenelméletek), az Impossibility (Lehetetlenség) és a The Book of Nothing ( A semmi könyve, magyarul is megjelent).