Hatalomelmélet

Jó használt állapotban.

Az államelmélet – amint azt új monográfiájának legelején a szerző leszögezi – egyaránt foglalkozik az állam politikai, ideológiai, jogi (stb.) aspektusaival, és így az államelméletek legtöbbjéből kimarad, vagy legalábbis a perifériára kerül benne a hatalom kérdésköre. ez azért is súlyos hiányosság, mivel a társadalomelméletekben csaknem szó szerint azonos a helyzet. Samu Mihály tehát – nemzetközi vonatkozásban is úttörőként – arra vállalkozott, hogy önálló hatalomelméletet dolgozzon ki. Első menetben természetesen általános hatalomelméletet, amelyet azonban a későbbiekben – miután társadalmi alapkategória voltát nemcsak tisztázta, de konkretizálta is – az állam vonatkozásában dolgozza ki részletesen. Az első, mintegy bevezető fejezet épp a hatalomelmélet tudomány-rendszertani helyét keresi, hogy azután rátérhessen az igazi mondandóra: a hatalom meghatározására, társadalom és hatalom viszonyának tisztázására, a demokratikus hatalomgyakorlás mibenlétének elemzésére, a diktatorikus hatalom jellegének kifejtésére stb. Az így körvonalazott hatalomelmélet azután a hatalom intézményesülési folyamatának ábrájával megy át az államelméletbe, az állam sajátosságainak, szervezetének, funkcióinak a hatalomelmélet aspektusából való vizsgálatára. A monográfia egységes gondolati rendszer kifejtése, ám aki esetleg vitathatónak tartja ezt a rendszert, az is sok, önmagában is megálló, újszerű koncepciót találhat a műben (pl. az etatizmus, az állam önépítő funkciója, a modern államok tipologizálása stb. kapcsán). Kiemelkedő tudományos teljesítmény – elsősorban állam- és jogelmélettel, politikai filozófiával, társadalomelmélettel foglalkozó szakemberek olvasmánya, de érdemes művelt laikusok figyelmére is.