Ez a névlexikon azoknak készült, akik most ismerkednek az elmúlt évszázadok – ma már klasszikusnak nevezett – zenéjével.
Zeneszerzők, előadóművészek, zenetudósok, zeneírók és mecénások adatait gyűjtöttük itt egybe. Ahogy mondani szokás, a teljesség igénye nélkül. Mindenki nem kerülhetett bele ebbe e kötetbe. Válogatásunkat két szempont vezérelte. Az általunk ismert zenekultúrák képviselőit gyűjtöttük össze, ezért főként az európai zene jelesei találhatók meg itt. Ők is főként a reneszánsz korból napjainkig terjedő időszakból. Bár ügyeltünk arra, hogy a jelen kor és a közelmúlt zenei életéből csak az igazán kimagaslók jussanak címszóhoz, hiszen a lezáratlan életpályák, a bizonytalan megítélések csak nehezítenék olvasóink eligazodását.
A másik szempont műfaji volt. A hagyományosan klasszikusnak vagy komolynak mondott zene ismert személyiségei mellett helyet adtunk a népi zenekultúra jó néhány kiemelkedő személyiségnek: a népdalok íróinak, gyűjtőinek, a műdalok (magyar nóták, sanzonok, dalok) szerzőinek, előadóinak, egyes esetekben a szórakoztató muzsika (mint például a jazz) művelőinek.
Számos lexikont, zenetörténeti kiadványt használtunk fel a kötet összeállításakor. Mindenkiről csak a legfontosabb ismereteket közöltük, művei közül pedig az ismertebbeket fontosabbakat jeleztük. A szaklexikonok, zenei szótárak és történeti művek ennél sokkal alaposabban, részletesebben és pontosabban is tartalmazzák az adatokat. Aki többet akar tudni, az forduljon a kiadványokhoz. Kötetünk végén, függelékként címlistát adunk a felhasznált és ajánlott irodalomhoz. De a kötetben talált zenetörténettel kapcsolatos információk is ezt segítik.
Az előszó végére már csak egyetlen mentegetőzés maradt, a nevek és címek helyes írásával kapcsolatban. Minden igényt sajnos itt sem tudunk kielégíteni. Igyekeztünk tartani magunkat az alapszabályhoz, miszerint a latin betűvel író nemzetek fiai esetében az eredeti írásmódot alkalmazzuk, a nem latin betűseknél pedig a kiejtés szerintit. Sok esetben azonban ez nem segített. Az orosz származású nagy amerikai zeneszerű például Sztravinszkijként született, de Stravinsky-ként vált világszerte ismertté. Úgy gondoljuk, hogy nevének leírásakor mindkét variáció megfelelő, de mégiscsak választanunk kellett közülük. A művek címei esetében pedig a nálunk ismertebb formát használtuk. Az esetek többségében ez a magyar fordítást jelenti, máskor az eredeti nyelven történő megjelölést.