A kötet népszerűségét a magyar olvasók között mi sem mutatja jobban, mint hogy magyarországi publikálása, 2012 óta is jelennek meg róla kritikák, olvasói értékelések. Ha valaki szembe találkozik vele, nem is tud elmenni mellette szó nélkül, hiszen a maga nemében egészen egyedi alkotásról van szó.

A szerző, Brian Selznick illusztrátorként végzett az egyetemen, majd egy könyvesboltban kezdett el dolgozni. Itt talált rá igazi szenvedélyére - gyermekkönyveket kezdett illusztrálni, majd írni is. Nem is csoda, hogy munkáiban a képi és írott világ elválaszthatatlan egymástól. A lelményes Hugo Cabret nem az első regénye, de ez az, ami világhírt, és nemzetközi elismerést hozott számára.

Bár kérdés, hogy a könyvet egyáltalán lehet-e regénynek nevezni. Belelapozva, a fekete keretes, szokatlan hatást keltő oldalakon nagyméretű, fekete-fehár rajzokat találunk, melyek, ahogy hamar ki is derül, előbbre gördítik a cselekményt, maguk is - szavak helyett - mesélnek. Az olvasónak olyan érzése van, mint amikor az iskolában azzal ütöttük el az időt, hogy a füzet sarkába órákat rajzolgattunk, és a lapokat végigpörgetve azt láttuk, hogy a mutatók körbe járnak. Az író nem titkolt szándéka ennek a hatásnak a megidézése, hiszen már a bevezetőben arra buzdítanak minket, hogy képzeljük magunkat egy moziba, ahol hamarosan elkezdődik a vetítés.

A főszereplő, Hugo Cabret, a párizsi pályaudvaron élő, a nagybátyja helyett az órákat karbantartó fiú története egy különös jegyzetfüzettel kezdődik, melyben egy automata rajzai találhatóak. Hogy hogyan van ez kapcsolatban a pályaudvar játékboltjában dolgozó idős emberrel, annak unokahúgával, és magának Hugónak a sorsával, az a kalandokkal teli meséből kiderül.  Aki szereti a fogaskerekek, régi szerkezetek, hőskori flimek és a 30-as évek hangulatát, különösen fogja kedvelni ezt a könyvet. De aki csak most szeretne bele, az is talál jegyzeteket, hivatkozásokat a könyv végén a további élményszerzéshez.

A cselekmény izgalmas, fordulatokkal teli. A szemünk láttára bontakoznak ki emberi sorsok, azok minden szépségével, és tragédiájával együtt. Bár itt sem szakadunk el a jól bevált sémáktól, az egyedi csomagolás, az újszerűség, a szerethetőre "rajzolt" figurák miatt ezt nem is bánjuk. Sőt, ahogy a kép elsötétül, és megjelenik a "VÉGE" főcím, még egy picit ülve is maradunk, ahogy jó filmeknél ez gyakran megesik.

A leleményes Hugo Cabret - Regény képekben és szövegben

Brian Selznick

Libri Kiadó, 2012

Fordította: Dunajcsik Mátyás

Oldalszám: 543

Forrás: http://www.theinventionofhugocabret.com - a könyv hivatalos oldala