Az elmúlt hetekben a Könyvmegállót az a megtiszteltetés érte, hogy több olyan magyar íróval is készíthetett interjút, akik magyar történelemmel foglalkozó szépirodalmi regényeket írtak, s ezzel - azt hiszem jogosan mondhatjuk, - hogy egy egyre növekvő, igényes olvasói tábornak okoznak igen nagy örömöt. A mai magyar történelmiregény-írókat a majdnem pontosan két éve alakult Trt, vagyis Történelmiregény-írók Társasága fogja össze, képviseli és egyszersmind népszerűsíti is a magyar olvasók körében. A Könyvmegálló Bokor Pállal, a társaság elnökével beszélgetett a Trt megalakulásáról, küldetéséről és jövőbeli terveiről.
Milyen célkitűzésekkel, küldetéssel alakult meg a Trt?
Első és legfontosabb feladatunknak tekintjük a történelmi regény nem könnyű műfajában tevékenykedő hazai szerzők munkájának támogatását, ami egyben a műfajban megjelenő művek általános színvonalának emelkedését kell, hogy jelentse.
Honnan jött az ötlet a társaság megalapítására?
Az én ötletem volt, részben onnan ered, hogy felfigyeltem e regényműfaj tovább növekvő népszerűségére, korábban pedig arra, hogy a legnépszerűbb magyar regény hazánkban továbbra is az Egri csillagok, Gárdonyi Géza remekműve. Ezt a műfajt tehát érdemes ápolni és kell is.
Sokáig érlelődött a társaság megalapításának gondolata, vagy inkább egy gyors elhatározás eredménye volt?
Akiket először kerestem meg azzal, hogy mit szólnának egy ilyen közösség kialakításához, azonnal igent mondtak.
Továbbra is vannak csatlakozók, bővül a Trt?
Már ismerik az Egyesületet az irodalmi életben, tehát vannak új csatlakozók. Azon még folynak viták, hogy csak maguk a regényírók lehessenek a társaság tagjai vagy szerkesztők, kiadói emberek, netán történészek, történelemtanárok is csatlakozhassanak-e, én az utóbbi megoldást pártolom, de ez ki fog alakulni.
Sok diák problémája, hogy az iskolai tananyag száraz, nehezen elsajátítható. Gondoltak-e arra, hogy a Trt tagjai által íródott műveket esetleg középiskolás tanulók ismereteinek bővítésére is lehetne használni, az oktatott tananyagba integrálni?
Szerintem ez természetes igénye minden a műfajban dolgozó szerzőnek, hiszen minden egyes történelmi regény mögött óriási kutatómunka van, aminek az eredmményét jó lenne eljuttatni az iskolákba, ami egyébként szervezetünk egyik feladata.
Mik a társaság jövőbeli tervei?
Nem tudom felsorolni mindet, de a fontosabbak közül megemlítem, hogy társas közönségtalálkozók szervezését kezdjük meg még az idén, és mihelyt anyagi lehetőségeink lehetővé teszik, megkezdjük szerzőink utazási támogatását. Arról van szó, hogy a legnagyobb mértékben igazságtalan, hogy Trux Béla tíz év munkával megírta az Akkon ostroma című regényét, mely valószínűleg a kereszteshadjáratok utolsó csatájának minden eddiginél részletesebb és pontosabb leírása, feltehetően világviszonylatban is. Ugyanakkor ez a tehetséges fiatal szerző soha nem járt a Szentföldön, holott következő regényének is ez a témája.
Korábbi céljaik között szerepelt az állami és magán mecenatúra érdeklődésének elnyerése is. Sikerült-e lépéseket tenni ez irányban?
Ez majd most lesz aktuális, mert amíg hivatalosan az Egyesület nem volt bejegyezve, ilyesmivel nem lett volna érdemes foglalkozni.
Bár a történelmi regények elsősorban hosszabb lélegzetvételű művek, mégis felmerült-e már valamilyen formában a gondolat egy - a társaság tagjainak műveit felsorakoztató - antológia kiadására?
Egy történelmi novellákat tartalmazó antológiának már megjelent, igaz, egyelőre csak e-könyv formájában. Ilyeneknek a kiadását a továbbiakban is tervezzük, és mihelyt az anyagi lehetőségeket biztosítani tudjuk, ki is nyomtatjuk őket.
Ön szerint növekedett az érdeklődés a történelmi témájú regények iránt?
Én úgy látom, hogy miközben a könyvpiac valamelyest zsugorodik, a történelmi regények és általában az ismeretterjesztés iránt az érdeklődés nő.
Kik lehetnek a mai magyar történelmi regények olvasói? Lehet-e azt tudni, hogy jelenleg kik (milyen korosztály) alkotják az elsődleges olvasói tábort?
Ilyen felmérés nem készült, én a dedikálásokon látottak alapján azt mondanám, hogy részben a szórakoztató műfajokon túllépni kívánó 30-50 éves nők, részben a magyar történelem iránt érdeklődő fiatal és középkorú férfiak alkotják a műfaj olvasóbázisát.
Nemsokára ünnepelheti társaságuk a második születésnapját. Készülnek valamilyen különleges programsorozattal?
Mivel a bejegyzési folyamat nagyon elhúzódott, erről a júniusra tervezett közgyűlésünk után lehet majd többet tudni.