A „szellemi élet megtisztításának” jegyében lezajlott barbár tett idején már javában folyt a vidéki zsidóság deportálása, és megkezdődött a fővárosi zsidók csillagos házakba költöztetése is. 

A holokauszt hetvenedik évfordulóján rendezett kiállításunkon az akkor zsidónak minősített írók és műveik üldöztetésére kívánunk emlékeztetni és emlékezni. 
A kiállítás tablói utalnak az előzményekre, a hírlapok, kiadók és szerzőik ellen a zsidótörvényekkel indított hadjáratra. Fényképek és egyéb dokumentumok tájékoztatnak a zsidó intézmények könyvtárainak és a bezáratott könyvkereskedések kirablásáról. Több olyan könyv is megtekinthető, amelyeket az Országos Rabbiképző könyvtárából szállítottak el német egységek, és csak a rendszerváltozás után kerültek vissza Budapestre. Iratok, fotók, cikkek villantják fel tiltólistákra tett írók műveivel kapcsolatos kényszerintézkedések végrehajtásának abszurd részleteit. 

Filmbejátszások mutatják, ahogy szinte egy időben zajlottak az akkor már hagyományos könyvnap és a könyvbezúzás jelenetei. 
A tárlókban a proskribált írók műveinek régi kiadásai sorakoznak. Klasszikusoké és ma már talán csak szűkebb körben ismertebbeké: Marcel Prousttól Karinthy Frigyesen és Radnóti Miklóson át Erdős Reneéig hosszú a sor. 

A szerzők legjavának életműve a magyar kultúra szerves része maradt. Ennek érzékeltetésére a kiállítás részeként egy válogatópolcra több száz kötetet helyeztünk ki az egykor betiltott alkotók műveinek újabb kiadásaiból. E kötetek nemcsak kiállítási tárgyak, hanem egyben kölcsönözhető példányok is. 

A kiállítás érdekessége egy összeállítás Hollán Lajos fotóamatőr korabeli, eddig ismeretlen színes felvételeiből. A tehetséges fotós szintén a zsidóüldözés áldozata lett. Képei a negyvenes évek Budapestjének polgári derűt, békét, s szépséget mutató arcát szembesítik a komor végkifejlettel.

Forrás