.jpg?1444824701)
New York közkönyvtára összesen 88 tagkönyvtárával és 4 kutatási központjával az Egyesült Államok egyik legnagyobb könyvtárának számít. Évente több, mint 17 millió látogató fordul meg itt, nem számítva az online látogatókat, és a könyvtár több, mint 51 millió tétellel rendelkezik. Nem csak a szellemi értékek őrzésében, külsejében is egyedülálló a könyvtár központja, a Stephen A. Schwarzman épület.
A könyvtárat New York növekvő lakossága, a művelődés igénye hívta életre a 19. században. New Yorknak ekkor már két különálló könyvtára létezett, az Astor és a Letrox Könyvtár, ezek azonban nem voltak nyitottak a közönség számára, és nem is a teljesség igényével gyűjtötték a könyveket. Egy nagy könyvtár tervei Samuel J. Tilden kormányzó fejében születtek meg, aki azonban nem érhette meg azok megvalósulását: jóval halála után, 1895-ben sikerült a két könyvtárat anyagi nehézségeik miatt egy szerződés aláírására szorítani, melyben megállapodtak egy új, közös épület létrehozásáról.
A könyvtár igazgatója Dr. John Shaw Billings könytáros lett, akinek az elképzeléseit John Merven Carrère és Thomas Hastings építészek segítettek megvalósítani. Az építkezés 1911-ig tartott. Csak magának a területnek az előkészítése két évet vett igénybe, 500 munkás közreműködésével. Az alapkövet 1902-ben fektették le. A belsőterek munkálatai 5 évig tartottak, melynek során 120 kilométernyi polcot helyeztek el az épületben, melyet 1 millió könyvvel népesítettek be a megnyitóra. Csak az első napon több tízezer látogató érkezett.
Az épületet kívülről vermonti márvány borítja, melyhez 15 ezer m2 márványt használtak fel. A bejáratot két oroszlán őrzi, melyeket Edward C. Potter formázott tennessee-i rózsaszín márványból. Bár hivatalosan nem nevezték el a szobrokat, a köznyelv rájuk ragasztotta a Türelem (Patience) és Bátorság (Fortitude) neveket.
Az épületben minden olvasóterem csodálatos részletességgel lett megtervezve, egy-egy külön kis világot hozva létre. Ilyen például a DeWitt Wallace Peridoical Room, melyet a Reader’s Digest magazin alapítója után nevezetek el, és falait folyóiratok kiadásához köthető épületek falfestményei díszítenek. A központi részleg óriási csarnokával, boltíves ablakaival lélegzetelállító, míg a Dorot Jewis Division, a héber dokumentumokkal foglalkozó részleg sötét színei és mennyezete meghitt hangulatot teremt. A térképekkel folgalkozó részleg termében valósággal érezhetjük, ahogy a középkor nagy felfedezői fölénk hajolnak.
És hogy lássuk, ez a könyvtár mennyire is „köz”, érdemes megemlíteni, hogy az írott történelmi ritkaságok mellett, melyek között található Columbus 1493-as levele az Új Világ felfedezéséről, George Washington búcsúüzenete, középkori kéziratok és japán tekrecsek is, a könyvtárban a ponyvaregényeknek és a baseball kártyáknak is külön gyűjteménye van.
