Én többször találkoztam már ezzel a szóval, elsősorban internetes szörfözéseim során, de mindig csak valami homályos eképzelésem volt arról, hogy mi lehet ez. Arról már a szó csengéséből meg voltam győződve, hogy valami remek dolgot takarhat, de miután vettem a fáradtságot, hogy utánanézzek, pontosan mi is ez, azóta kétségem sincs afelől, hogy a biblioterápia az egyik legjobb dolog, ami az irodalom kedvelőivel történehet.
A biblioterápia, tulajdonképpen két görög szó, a biblion (könyv) és a therapeia (gyógyítás) szó összeolvadása, de mielőtt még bárki is megrökönyödne, hogy miért kéne a könyveket gyógyítani, terápiára fogni (na jó, csak viccelek), elmondjuk, hogy mi is ez pontosan. A biblioterápia valójában a pszichológia/művészetterápia egyik ága, egy kezelési forma, melynek lényege, hogy a szakemberek az irodalom segítségével gyógyítják a hozzájuk forduló - elsősorban kamaszok, fiatal felnőttek - lelki sebeit, illetve segítik őket a fejlődés útján.
A biblioterápia abból indul ki, hogy a könyveknek gyógyító ereje van, s az olvasás mindenkinek segíthet, még olyanoknak is, akik életük jelenlegi szakaszában nem küszködnek problémákkal. A terápia során tulajdonképpen az olvasó és az olvasmány lép egymással kölcsönhatásba, s az irodalmat haszálják a személyiség fejlesztésére, terápiás, mentálhigiéniás célokra.
A biblioterápia folyhat csoportban, könyvtárban, de lehetnek ennek egyéni keretei, terapeuta, pszichológus vezetésével. A könyvtárakban indított biblioterápiás csoportok célja, hogy a gyermekeknek olyan könyvtári anyagokat adjanak feldolgozásra, melyek pozitív reakciót váltanak ki az olvasókból. A terapeuta olyan olvasmányokat választ ki, melyek segíthetnek az egyén lelki fejlődésében.
A biblioterápia lehet klinikai, melynek lényege, hogy egy meghatározott problémát a középpontba állítva, a szakember azon próbál segíteni, vagy lehet fejlesztő jellegű is, mely általánosságban igyekszik a személyiségfejlődésben segédkezni.
Ma már mind könyvtárakban, mind pedig egészségügyi intézményekben találkozhatunk biblioterápiás csoportokkal, sőt, szakirányú továbbképzés keretében már különböző felsőoktatási intézményekben is lehetőségünk nyílik a biblioterápiával való ismerkedésre. A biblioterápiából kibontakozó meseterápiáról is biztosan sokan hallottak már, s talán olvasták is egyik ismert képviselőjének, Boldizsár Ildikónak könyveit.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár például Biblioterápia a könyvtárban címmel tart ingyenes foglalkozásokat, melynek célja az “önismeret-fejlesztés, valamint különböző kommunikációs és az egyéni életminőség javítását segítő, támogató képességek, készségek fejlesztése.” A 2010-ben indult, alkalmanként mintegy 1 órás csoportfoglalkozások részvételi feltételeként a könyvtári regisztráció mellett csupán a "szív és a lélek nyitottságát" jelöli meg a FSZEK. Ha kedvet kaptál hozzá, bővebb információkat itt találsz.
A biblioterápiának természetesen számos definíciója, alkalmazási területe, célja és célcsoportja van, melyekről rengeteget lehetne szólni. A mi célunk azonban e cikkel csupán annyi, hogy a biblioterápiával nagy vonalakban ismertessük meg az irodalom kedvelőit. Akit a téma méyebben érdekel, számos hosszabb leírást találhat az interneten. Ezek közül ajánljuk pl. az Irodalomterapia.hu -t és egy érdekes interjút is, mely az Impress Magazinban jelent meg.
