Kezdőlap | Ajánlók | Kívánságkosár | Eladóink | Kereső | Könyvrendelés
Facebook Twitter Pinterest




Könyvkritika - Kurt Vonnegut – Éjanyánk
%c3%a9j any%c3%a1nk

Vonnegut már nem az első alkalommal kápráztat el félelmetes éleslátásával és lényegretörő stílusával, ezúttal azonban egy egészen új oldaláról mutatja be az általa jól ismert és több ízben is feldolgozott témát: a háború szörnyűségeit és abszurd mivoltát veszi górcső alá – jelen esetben viszont nem az áldozatok, hanem a színfalak mögött tevékenykedő hatalmasok, a kegyetlenségek elkövetői szemével.

A könyv Howard W. Campbell, Jr., egy, a világtól és elsősorban saját magától megcsömörlött ember őszinte vallomása, pengeéles szatíra egy jó adag vonneguti fekete humorral fűszerezve. Főhősünk (és egyben a könyv narrátora) az ítéletére váró háborús bűnös, épp egy izraeli börtönben írja memoárját. Furcsa mód nem megszabadulni akar bűneitől, épp ellenkezőleg, megerősíteni azokat.

Campbell elismert drámaíróként és német feleségével az oldalán a fényűző estélyek közkedvelt figurája, a náci ideológia lelkes hangoztatója, majd végül fő szószólója lesz: rádióban leadott propaganda szövegei a tömény népuszítás tökéletes iskolapéldái lesznek, olyannyira hogy egészen a legfelsőbb körökbe is bejutást nyer. Saját magára írt szerepét olyan hűen játssza, hogy senki sem sejti: Campbell valójában amerikai kém, propaganda szövegei pedig az amerikai hírszerzés fegyvere, amelyen keresztül titkos információkat juttat ki az országból – egy számára is ismeretlen módon, pusztán utasításokat követve.

Az Éjanyánk nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy egy egészen új oldaláról közelíti a témát, mint eddig. Cambpell karakterén keresztül ismerhetjük meg azt a fajta vívódást, melyet a kor szörnyűségei szültek: lehet-e mentség bárki számára, hogy felsőbb hatalom nyomására cselekedett, lehetséges-e, hogy bűne alól felmentést nyerjen, csak mert azokat a kényszer szülte. Egyáltalán, létezik-e mentség az embertelenségre? Campbell számára aligha.

Múltjától és bűneitől a háború lezására után sem szabadulhat, és épp hogy önmaga miatt nem: az Olvasó most Campbellel kéz a kézben szállhat alá a lélek legsötétebb bugyraiba.

„Tudja, hol a gonoszság? A gonoszság minden embernek az a része, az a jókora része, amely korlátok nélkül akar gyűlölni, amely Istennel az oldalán akar gyűlölni! Az az a része minden embernek, amely oly vonzónak tart minden csúfságot. – Ez az a része a hülyéknek – mondtam – amely büntet, amely meggyaláz, amely boldogan háborúzik.”

                                                                                                                      Tóth Kata