Ezúttal egy kis vérpezsgésre vágyódás irányított a krimik világa felé. Reichs könyvei alapjául szolgálnak a közkedvelt Bones című sorozatnak, ami egy törvényszéki antropológusnőről szól, aki magának való és nagyon komoly természetű, a munkája iránt pedig elhivatott ember. A könyv szerint Dr. Temperance Brennan Montrealban él, válásából és alkoholizmusából éppen kilábalt, lánya egyetemista az Államokban, munkájának szenteli napjait jobb híján, mivel a macskája sem szolgál a legjobb társaságként, párja pedig nincsen. Ez a kép a legtöbb embertársunk életét felvázolja előttünk, akik nem adnak fel attól mindent, hogy valami tönkrement. Hiába nehéz a lépés, Tempe megmutatja, hogy igenis fel lehet állni a legmélyebb kátyúból is.
Egyik nap a város egy parkjába hívják kukászsákokba csomagolt emberi testrészekhez. Miután megvizsgálja a helyszínen a maradványokat, beviteti azokat a laborba, ahol alaposabb vizsgálatok után halvány gondolat rajzolódik ki elméjében, hogy ismerősek neki a sérülések, és párhuzamot vont egy korábbi esettel. Sorozatgyilkos gondolata merült fel benne, de egy ötletre nem alapozhatott, így el is hessegeti gyorsan azt.
Ám ahogy egyre több bizonyítékot talál, elkezd kutakodni maga is, hogy talán mégis csak igaz első feltevése, és mégis sorozatgyilkos ólálkodik a városban. Saját szakállára el is kezdi a nyomozást, amit a helyi rendőrség és munkatársai nem néznek jó szemmel, ami érthető is, hiszen nem ért hozzá és könnyen veszélybe sodorhatja magát, ha rossz helyen kutakodik. Brennan azonban fittyet hány az effajta tanácsokra, jobban furdalja a kíváncsiság annál.
A később felbukkanó második holttest végül igazolja Brennan állítását a sorozatgyilkosról, és már a rendőrség is hisz neki, így máshogy állnak a nyomozáshoz már ők is. Tempe ennek ellenére nem adja fel saját nyomozását, és gőzerővel veti bele magát a kutakodásba. Meg is lesz ennek a gyümölcse, előbb jut el a gyilkoshoz, mint a rendőrség… vagy mint ő azt szeretné, a találkozás ugyanis nem éppen lesz kellemes.
Reichs jó pontossággal és vizualitással írja le az egyes helyszíneket, vizsgálati módszereket és nyomozási folyamatokat. Jó gondolkodásmódja van, követhető, és ha az olvasó eléggé figyelt is, akkor maga is rájöhet egy-két dologra, hogy végül összeálljon a kirakós. Én érdeklődéssel olvastam végig a sztorit, várható, de ugyanakkor érdekes fordulatokat tartalmaz.
Ha össze kellene hasonlítanom a tévésorozatbeli Dr. Temperance Brennan-nel, azt mondanám, hogy nehéz a döntés, hogy melyik a jobb karakter. Egyrészt furcsállható, hogy mennyire különbözik a két szereplő egymástól a könyvben és a tévésorozatban – a tévében Bonesként emlegetett Brennan kissé merev, visszafogott, szabályoknak élő és nagyon komoly természetű, egyedülálló doktornőről nem gondolnád, hogy ennek a sorozatnak a főhősét az a könyvsorozat főhőse ihlette, aki friss alkoholizmus-gyógyult elvált, néha szabálysértő anyuka. Nehéz eldönteni, hogy melyikük kedvelhető jobban, de én azt mondanám, hogy a két sorozat különbözőségéhez éppen eléggé különböznek a karakterek is, de a saját környezetükbe éppen jól illenek bele. Aki szereti a krimiket és végignézte a sorozatot – legalábbis ameddig elkészült – egészen jó olvasmánynak nézhet elébe.
Barati Tamara
