"„Tizenkét-tizenhárom ​éves koromban kezdtem el rajzolgatni. Hogy tulajdonképpen festő lettem, ezt elsősorban egy öreg juhásznak köszönhetem. Nem messze tőlünk volt Zichy Mihálynak a birtoka, ez az öreg juhász tőle került hozzánk. Ő mesélt nekem mindig Zichy Mihályról hogyan fest, hogyan rajzolgat, mikor néha-néha hazalátogat Oroszországból. Én is rajzolgatni kezdtem, lerajzoltam, ami körülöttem volt…”
„… a magyar művészet fejlődésében Nagybánya milyen nagy szerepet játszott, ez ismeretes. Az akkor együttérzés kapcsán együvé került emberek a természetes evolúció folytán most válni készülnek, hogy új elemekkel gazdagodva, új haladásért, tehetséggel telítetten folytassák a nemzeti művészet fejlesztését.”
„Szó sincs róla, hogy is került volna dekadenciába a magyar festészet! Éppen ellenkezőleg! Nyugodt lelkiismerettel és szent meggyőződéssel mondhatom: sose volt a magyar festészetnek ilyen termékeny korszaka, mint most! Azelőtt volt egy kimagasló zsenije a festőművészetnek, egy Munkácsy, egy Paál László. Ma könnyedén számlálhat fel negyvenet-ötvenet akárki. Itt vannak az öregek, a 40-50 évesek immár világhírű gárdája és minden kiállításon egy sereg ragyogó fiatal tehetség… A művészet világképe kétségtelen stagnálást mutat és mi büszkén mondhatjuk, hogy nálunk legkevésbé.”
„Ha a festő sokat nézi a Balatont, feltétlen modern festővé válik. Mit tud kezdeni a naturalizmus ilyen fénytömeggel? A Balatont nem lehet lefesteni, csak kifejezni lehet.”
(Iványi-Grünwald Béla)"