„Ez a könyv olyan intencióból jött létre, mely eleve kizárja hogy az erotika szóra essék a hangsúly. A könyv fordítója és kiadója egy különös nép különös kultuszát akarja megértetni az európai olvasóval, azt a nekünk kétségtelenül idegen világot, melyben a legrafináltabb testi szerelem leplezetlen kultusza nem erkölcstelenség, hanem majdnem olyan szent vallásos megnyilatkozás, mint Buddha imádata” – vallja Franyó Zoltán, a neves erdélyi költő, műfordító és újságíró, aki e kötetnek nemcsak szerkesztője, válogatója, de fordítója is volt. Kiválóan ismerte az ó-ind irodalmat, maga is sokat tolmácsolt belőle, s kitűnő ízléssel, nagy tájékozottsággal választotta ki annak erotikus részleteit a szerelmi praktikáktól a varázsigékig és a varázsszerek receptjeiig, azzal a szándékkal, hogy olvasója „egy régi, nagy kultúrájú, különös nép ismeretlen lelki életébe belelásson és olvasás közben párhuzamot vonjon magában az európai kultúra álszent romlottsága és a Kelet szűzies ártatlanságú szókimondása között.”
A kötet, melynek mostani reprint kiadását a könyvritkaságok kedvelőinek ajánljuk, Aradon, 1925-ben, 600 példányban jelent meg először. Ezt egészítettük ki Bodor Pál, az ismert író méltató utószavával, aki jó barátja volt a szerzőnek.