Trunkó Barnabás
Kész kabaré!
A pesti kabaré 1901-ben egy borongós őszi napon született a Nagymező és a Mozsár utca sarkán. Bölcsője körül olyan jónevű szülőatyák sürgölődtek, mint Rákosi Jenő, Beöthy László, Nagy Endre, Ady Endre, Molnár Ferenc, Vadnay László és még sokan mások. Ennyi apa mellett nem csoda, hogy a szülőanya ismeretlen maradt, pedig őt is sokat emlegették! A szerző büszkén vállalja ezt a nemzeti kulturális örökséget, és újrateremti a legendás kabaréhősöket, akik amúgy is halhatatlanok. Pontosabban: ma is hallhatók és láthatók a Rádiókabaréban, a Mikroszkóp Színpadon, a Vidám Színpadon. A két háború között a fővárosban 36 kabaré működött. Ma lassan a tévécsatornákból lesz ennyi.
Kellér Dezső szerint a kabaré – egyfajta történetírás. Ezt vallja a szerző is, miközben tisztelettel emlékezik a műfaj hazai óriásaira. A kabaré egykor a legkeresettebb exportcikkünk volt, a magyar kabaristák gegjeiből épült fel a korai Hollywood, a „bennragadt” jogdíjaikból pedig néhány Bewerly Hills-i villa. A hazai kabarét már többször eltemették, ami maga is mulatságos, hiszen még csak százéves. A magyar kabaré örökéletű, mert mindig lesz témája. Gondoljunk csak arra, hányszor mondjuk: KÉSZ KABARÉ!